A nedves vagy vizes utakon való közlekedés nagyobb óvatosságot és bizonyos esetekben más vezetéstechnikát kíván meg, mint azt egyébként megszoktuk.
Hogyan vezessünk esőben?
A nedves vagy vizes utakon való közlekedés nagyobb óvatosságot és bizonyos esetekben más vezetéstechnikát kíván meg, mint azt egyébként megszoktuk.
Hogyan vezessünk nagyobb biztonságban az esős útszakaszokon?
Nedves útszakaszokon még fontosabbá válik a gumik helyes tapadása, ezért nagyon fontos, hogy a gumik futófelületén az árkok megfelelő mélységűek legyenek, valamint, hogy a gumikban lévő levegőnyomás a gyár által megadott értékre legyen beállítva. Ezt a guminyomás értéket az autó kézikönyvében és a gépkocsi ajtóoszlopán, az ajtó belső élén, vagy a kesztyűtartóban találhatjuk meg.
Az esős és nedves útfelületek jelentősen megnő a csúszás veszélye és a féktáv is nagymértékben megnőhet, így a biztonságos haladás és a megfelelő fékút elérése érdekében vizes úton alapvető, hogy lassabban vezessünk e megszokottnál, és minélvizesebb az útfelület, annál nagyobb mértékben csökkentsük mi is a sebességet.
Amennyiben az autó mégis megcsúszik például kanyarodáskor, a gázpedálról azonnal vegyük le a lábunk, óvatosan fékezzünk és próbáljuk a gépkocsit a csúszás irányába kormányozni az autót, hogy minél hamarabb újra tapadást találjon.
Az úton lévő nedvesség mértékétől függően az autók féktávja akár kétszeresére, háromszorosára is megnőhet, tehát nekünk is alkalmazkodni kell ehhez, tehát a biztonságos megállás érdekében növeljük meg a követési távolságot két, három, vagy négyszeresre a száraz időben megszokotthoz képest, természetesen az úton lévő vízmennyiség mértékének megfelelően.
Esős időben az autóba való beszálláskor ellenőrizzük, hogy mennyire csúszik a cipőnk talpa a pedálokon, és addig ne induljunk el, míg a cipőtalp csúszkálását meg nem szüntetjük.
A vizes felúszás (aquaplaning) egy nagyon veszélyes vezetési helyzet, ebben az esetben az út és gumik érintkezése, tapadása megszűnik a túl sok víz miatt, az autó irányíthatatlanná válik. Ezt a helyzetet mindenképpen célszerű elkerülni, egyrészt lassítással, másrészt a nagyobb tócsák elkerülésével, vagy ha a kikerülés nem megoldható, a sebesség extrém csökkentésével haladjunk át a nagyobb összegyűlt pocsolyákon.
Ha az aquaplaning mégis létrejön, azonnal vegyük le a lábunk a gázpedálról, a kormányt állítsuk a csúszás irányába, és várjuk meg, amíg az autó újra tapadást talál. Soha ne rángassuk a kormányt, és ne is fékezzünk, mert blokkolt kerékkel még később találná meg a biztonságos tapadást a gépkocsi.
Ha az eső oly mértékben kezd el esni, hogy szinte vízfüggöny alakul ki a kocsi előtt, fontoljuk meg inkább a megállást, míg a körülmények normalizálódnak, majd csak ezután folytassuk az utat.
A kánikulának több negatív élettani hatása van, ezek közé tartozik a megnövekedett reakcióidő, az erősödő stressz és a kiszáradás.
A nagy hőségben az autóvezetők egy része feszültebb az utakon, türelmetlenebbül viselkedik. Nagy melegben a szív gyorsabban ver, ennek következményeként fokozódik az izzadás és erősödik a stressz. Kánikulában a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok is kiszámíthatatlanabbul közlekednek, ezért fokozottabban kell figyelni rájuk. Felmérések igazolják, hogy hőségben a hosszú, monoton vezetés is balesetveszélyes - írja az origo.hu.
Nagy melegben csökken a vérnyomás, emiatt gyengül a koncentráció, lankad a figyelem. Mindig legyen az autóban folyadék, hogy pótolni tudjuk az izzadással elveszített vizet. Normál esetben a napi ajánlott folyadékmennyiség másfél-két liter, de extrém helyzetben akár négy-hat liter folyadékot is veszít a szervezet, amit nem elég sima vízzel pótolni. Ekkora folyadékvesztésnél már az ásványi sók pótlására is figyelni kell - figyelmeztet a lap által megkérdezett orvos.
Nyáron, tűző napon az autók utastere nagyon gyorsan felmelegszik. Kisgyerekeket és állatokat tilos az autóban hagyni, mert a gyorsan emelkedő, akár 60-70 fokot is elérő belső hőmérséklet életveszélyes lehet. Álló motorral, kikapcsolt klímával árnyékban is emelkedhet annyit a hőmérséklet, hogy az megterheli a kicsik szervezetét, ilyenkor se hagyjuk magukra őket. Lehetőség szerint gyerekülésben se aludjanak úgy, hogy közvetlen napsugárzás éri őket.
Elindulás előtt érdemes az utasteret járó motorral, maximális erősségűre kapcsolt klímával és nyitott ablakokkal kiszellőztetni. Az autóba való beszállás után vissza kell venni a légkondicionáló erősségét: az utastér maximum a külső hőmérsékletnél nyolc-tíz fokkal lehet hűvösebb, de ésszerűbb és egészségesebb, ha csak 5-6 fokos a különbség. Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt, mert ez megfázást, ízületi gyulladást okozhat. Állandóan nyitott ablakokkal sem érdemes vezetni, a huzat fülgyulladást vagy megfázást okozhat, miközben a zajterhelés fokozza a stresszt.
Rekkenő hőségben ne töltsük tele a tankot, mert magas hőmérsékleten az üzemanyag térfogata megnő, ezért szivároghat, és fennáll a veszélye annak, hogy akár be is gyulladhat.
Vigyázat, őrült autós!
A közlekedés veszélyei
A közlekedésben az évszakok sokszor nagyon meghatározóak, gondoljunk csak arra hogy egyszer napfény, sima útfelület fogad minket , máskor rossz látási viszonyok , jégbordás úttest akadályozza tempós haladásunkat. Kénytelen- kelletlen alkalmazkodva a lehetőségekhez, többnyire másként vezetünk télen és másként megint tavasszal.
Ősz végén még él bennünk a szabad út emléke, nehezen szokjuk meg, hogy korlátoz minket az időjárás és az utak állapota, még a régi beidegződésekkel vezetünk. Bezzeg a tavasz közeledtével nem az addig berögződött, óvatos magatartás kerül elő.
A folyamat hasonlít ahhoz, amikor kicsengetnek az iskolából. A zártságnak vége, a gyerekek valósággal kirobbannak, kirohannak a szabadba –ez történik velünk felnőttekkel is az utakon az első tavaszi napokban. A nagyokat is elkapja valamiféle lendület, a felszabadultság öröme –és ez a rohamszerű érzés bizony eltart egy jó darabig. Bizonyíték erre –sajnos- a baleseti statisztika és a traffipaxok mérési eredményei.
A kocsifüggőknek az autó nem egyszerű jármű
Tapasztalatom szerint sokan az önmegvalósítás egyik eszközének is vélik- és annak is használják - járművüket. Persze amíg hófal, bucka és köd nehezíti a helyzetet, ez az „önmegvalósítás” háttérbe szorul. Csillanjon meg azonban az első napsugár, csurogni kezdjenek az ereszek – az ilyen emberek felszabadulnak- és elszabadulnak. Elszabadulnak az ösztönök. Kicsit hasonlít a helyzet a „dugóból szabadulva” esethez. Az ésszerűhöz képest itt is – ott is 25- 30 százalékkal nő meg a sebesség –és a vezetőkben ott dolgozik a feszültség.
A normális közlekedés velejárója, az elővigyázatosság ilyenkor bizony a háttérbe kerül. -Bizony nagyon sok ember „kocsifüggő”. Az ilyen embereknél szabadulnak el az ösztönök , hiszen náluk az autónem egyszerű jármű szerepben van. A „majd én megmutatom” eszközévé válik a kocsi, erőszakolt és meglehetősen kétes kimenetelű sikerélmény részesévé lesz. Mondhatjuk a kocsi neki a pótcselekvés gépesített egysége. Nagyon is igaz ez ilyekor, tavasztájt.
Közlekedjünk az autóval, ne csak hajtsuk!
Elsősorban saját magunkat kell végiggondolnunk. Egészen pontosan viszonyunkat az autózáshoz, nekünk mire szolgál az autó a közlekedés. Akkor járunk jó nyomon, ha a végeredményként kijön: a kocsi arra való hogy baj nélkül /a gyaloglásnál persze lényegesen gyorsabban/ eljussunk A-ból B-be.
Kell egy kicsit azon morfondírozni, mit is jelent nekem az autózás. Ha ez nem egyfajta pótcselekvés és önmutogatás, ha nem arra gondolok közben, hogy vezetéskor a saját személyiségem kiteljesedik, hanem egyszerűen arra, amiért az autót voltak szívesek annak idején az urak megalkotni- akkor minden rendben lesz. Ha mindezt végig tudjuk gondolni – még időben – akkor nem lesz gond a tavaszi átállással.
Az évszakváltás fokozott balesetveszélyt rejt magában – figyelmeztet a rendőrség. A közlekedési feltételek megváltozása, a síkossá váló útfelületek, a kedvezőtlen látási viszonyok még a műszakilag megfelelő járművek számára is megnehezítik a közlekedést, a naponta és napszakon belül is váltakozó időjárási viszonyok próbára teszik az autósok alkalmazkodó képességét. A járművek felkészítésén túlmenően a járművezető felkészültsége is fontos. Fel kell készülniük arra, hogy biztonságosan tudják vezetni járműveiket ködös, párás időben, valamint az esőtől nedves utakon.
Esős időben jelentősen romlik a látás, csúszóssá válnak az utak, ezért a sebesség időjárási viszonyokhoz igazodó megválasztása a biztonságos megállás egyik alapfeltétele, a csökkentett sebesség elősegíti a belátható útszakaszon belüli megállást. A követési távolság betartása fontos szempont, hiszen ilyenkor megnövekszik a fékút. A veszélyhelyzet kivédésének egyik lehetősége, hogy a veszély észlelésekor, még jól belátható úton csökkentsük a sebességet és a féklámpa felvillantásával figyelmeztessük a mögöttünk haladó járművezetőket.
A szélvédőn való átláthatóságot a megfelelően működő párátlanító rendszer, a jól működő hátsó ablakfűtés, valamint az ablaktörlő lapátok és gumik biztosítják. A párásodás elkerülése érdekében a levegőt az irányítható nyílások, illetve a szabályzó karok segítségével az első szélvédőre és az első oldalablakra irányítsuk. Szükség esetén kapcsoljuk be a hátsó ablak páramentesítőjét a páralecsapódás megelőzésére. Mindezt érdemes indulás előtt, mert útközben a kapkodás és a törölgetés veszélyes.
A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a gumik kifogástalan állapota. A hirtelen nagy mennyiségű eső hatására az útfelület és a gumiabroncsok között a nagy sebesség miatt fellép az aquaplaning jelenség – a kopott gumi nem vezeti el a vizet, az út és a kerék között képződő vízréteg miatt elveszíti az autó a tapadását -, amelynek kezdetén a kormány hirtelen könnyűvé, a jármű mozgása bizonytalanná válik. Ilyenkor fokozatosan csökkenteni kell a gázadagolást, fékezni nem szabad, mert szinte biztos, hogy a jármű megcsúszik és kormányozhatatlanná válik. A kopott gumiabroncsok elősegítik a vízen-futás jelenség létrejöttét, ezért is célszerű a gumiabroncsok állapotának ellenőriztetése.
A járművezetőkön kívül a gyalogosoktól és a kerékpárosoktól is fokozottabb óvatosság és körültekintés ajánlott, hiszen a csökkent látási viszonyok miatt nehezebben észlelhetők: a kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpár tompított fényszórónál legfeljebb 37 méterről, távolsági fényszórónál is csak 75 méterről válik láthatóvá. A jól kivilágított és prizmával ellátott kerékpár már 500 méter távolságból is jól látható.
A rendőrség felhívja a kerékpárosok figyelmét, hogy elindulás előtt győződjenek meg arról, a világító berendezés, valamint a jármű műszaki állapota kifogástalan, helyezzenek el a kerékpárvázon fényvisszaverő matricákat, prizmákat, viseljenek fejvédőt. Sötét színű ruhát viselő gyalogos nappal kb. 1000, éjszaka, távolsági fényszóróval megvilágítva is csak 110 méterről észlelhető. A ruházaton, táskán lévő fényvisszaverő anyagok az éjszakai láthatóságot a többszörösére növelik.
A megváltozott időjárási viszonyok miatt az iskolák, óvodák megközelítése fokozott óvatosságot követel. Előfordulhat, hogy a szélvédőre zúduló esőtől vagy az ablaktörlő mozgásától nem láthatóak jól az úttesten átszaladó gyerekek. Erre elsősorban a tanítás kezdetén és végén, tehát a reggeli, valamint délutáni órákban kell számítani.
Jó tanácsok téli vezetéshez!
+7 C0alatt téli gumik használata ajánlott!
Havas, jeges úton a közlekedés biztonsága /fékút hossza,vezethetőség /lényegesen jobb a téli gumik
esetében.
Lehetőleg 4 db téli gumit szereltessünk fel.
bővebbet: http://www.michelin.hu/miert-michelint/vezetes-telen#quizz
Ne féljen a csúszós utaktól..
-ha leesik az első hó,vagy kissé lefagynak az utak, egy nagyobb szabad területen elevenítse fel az előző téli vezetési ismereteit./ fékpróba, kanyarodási sebesség ,klf. csúszós szakaszokon kormányzástechnikai ismeretek,hogy ezek beidegződései visszaálljanak.
Jön a tél, jönnek a hófúvások. Mit tegyünk, hogy ne akadjunk el bennük, és mit tegyünk, ha mégis elakadtunk?
Az elmúlt tél utolsó tréfájára még jól emlékeznek a magyar autósok: a márciusi hosszú hétvége előtt bénította meg a Dunántúlt a szokatlanul intenzív tavaszi hóvihar és a hatósági felkészületlenség, közös erővel. Az idei télnek bizonyára az autósok is, a hatóságok is felkészültebben és tapasztaltabban vágnak neki, de azért mi is segítünk néhány tanáccsal, ami jól jöhet majd a havazásban.
Az olyan általánosságokat, hogy legyen nálunk meleg ruha, feltöltött telefon, a kocsin téli gumi, most hagyjuk - akár felkészültek vagyunk, akár gondatlanok, ha ott állunk az első komoly hóátfúvás előtt, már eső után köpönyeg. Mi hát a teendő a mély hóval borított útszakaszon, ha már elkerülni nem sikerült a kalandot?
Ha már kialakult a sor, buddhai nyugalomra lesz szükségünk, ne próbáljunk előzni, tolakodni, hacsak nem traktorral vagyunk
Az első a hólánc - ha van. A hóláncot nem akkor kell felszerelni, ha már felfeküdt a kocsi hasa a hóra, hanem még előtte, ha láthatóan behavazott az út és átfúvásokkal is számolni kell. Pár perc vacakolás, némi káromkodás és a kihűlt két kezünk nem nagy ár ahhoz képest, hogy ha későn jut eszünkbe a hólánc, órákig várhatjuk a segítséget a hóra futott kocsiban.
Ha megérkezünk az első komolyabb hófúváshoz, rendszerint már csak két dolgot tehetünk: megállunk és félünk, vagy nekifutunk és átvágunk. Megfordulni ilyenkor már nemigen van esély, de ha mégis elég széles hozzá az út, mindig legyünk tudatában, hogy az út szélén a hó nem biztos, hogy a padkát takarja, lehet, hogy az árkot. Vagy egy sziklát. Vagy Pista bácsit, aki még tegnap dőlt el itt a bringával.
Ha nem ismerjük az utat, bizonytalan, hogy mi vár minket a hóátfúvás után, ne vágjunk bele lesz-ami-lesz alapon! Nagy felelőtlenség, gondoljunk arra, hogy mit érzünk majd, ha fennakad a kocsi, vagy beszorul két átfúvás közé és esetleg egy szirénázó mentő nem tud majd továbbmenni miattunk! Ne restelljünk akár félreállni, jól látható helyen, vészvillogóval, kiszállni és gyalog felmérni a helyzetet (persze fényvisszaverő mellényben és mindig figyelve, nem jön-e át lendületből egy másik versenyző).
Személyautóval télen néha meg lehet tapasztalni, milyen igaz az Ember tervez, Isten végez mondás
Ha csak kicsit is kétséges, át tudunk-e menni, és ha átmentünk és találunk egy másik, immár számunkra átjárhatatlan torlaszt, vissza tudnánk-e jönni, inkább ne kockáztassunk! Akkor is felelőtlenség nekifutni, ha nincs a csomagtartóban lapát, nincs vontatókötelünk - ha se magunkat nem tudjuk kimenteni, se másnak segíteni a magunk mentésében, mire fel kockáztatjuk, hogy útzár legyen a kocsinkból? Ha a hóátfúvás méternél hosszabb szakaszon magasabb a kocsink hasmagasságánál, vagy tenyérnyivel a hasmagasság fölé nőtt, szinte biztos, hogy el fogunk akadni, és még szerencse, ha nem marad ott egy lökhárító majd a hóban a kaland végén.
Ha viszont leküzdhető a torlasz mérete, ismerjük az utat, vagy legalább egyértelmű, hogy a túloldalon nem kerülünk csapdába, és nekifutunk a torlasznak, a következőkre érdemes figyelni.
Kipörgésgátlót, menetstabilizálót kapcsoljuk ki; kellemetlen, amikor a mély hóban az elektronika túlbuzgón elveszi a gázt és megrekedünk. Ha nekivágtunk, nyomjuk végig, vagy a torlasz túloldaláig, vagy a megállásig, ne végezzünk félmunkát. Ha elakadunk, legalább legyünk közelebb a másik oldalhoz, hogy kevesebbet kelljen ásni, vagy érjen át a túloldalra a vontatókötél. Törekedjünk az út közepén maradni, de ha nagyon lassulunk, húzódjunk félre, amennyire lehet, hogy elférjen mellettünk, aki sietne és tudna is menni.
Ha elakadtunk és se előre, se hátra - hát az nem jó, jöhet a neheze. Vészvillogó be - és gondoskodjunk arról, ha hosszabb ideig maradunk foglyok a hóban, hogy mindig látható legyen a fény, ne lepje be az indexeket a hó, legalábbis addig, amíg előttünk-mögöttünk még nem rekedt meg senki. Jöhet a lapát, kezdhetjük az ásást, de ha modern kocsink van, még előtte célszerű megkeresni a vonószemet a csomagtartóban és előkészíteni a furatot a lökhárítóban. Legyünk felkészülve a mentésre, ha érkezik egy terepjáró.
Félrehúzódni, elakadt autó kikerülésével próbálkozni nagy hóban nagy rizikó
Innen már nehéz újat mondani. Ha hosszúra nyúlik a fogság, jöhet a telefonos érdeklődés vagy segítségkérés (Útinform: 06-1-336-2400), hallgassuk a rádiót, takarékoskodjunk az üzemanyaggal, de ne engedjük lemerülni az akkut. Vigyázzunk, hogy a kipufogógáz szabadon távozhasson, ne jöhessen be a hó alatt a kabinba, és várjuk a tavaszt, a TEK-et vagy a Mikulást.
nyomtatás 
Szóljon hozzá
echnikai
